Szabó Magda

Szabó Magda a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb írónője, számos műfajban maradandót alkotott. Talán az Abigél, Az ajtó és a Régimódi történet c. regények örvendenek a legnagyobb népszerűségnek hazánkban. A regényeken kívül írt novellákat, verseket, színműveket, rádiójátékokat és gyermekmeséket is. Ráadásul még a filmes szakma sem ismeretlen a számára, hiszen több regénye adaptációjában is közre működött forgatókönyvíróként. Több története hangoskönyv formájában is elérhető.

Az írónő több regénye is önéletrajzi ihletésű, sokszor találhatunk utalásokat műveiben a családja vagy önmaga múltjára. A Régimódi történet például szülei megismerkedéséről szól, de az Ókútban vagy a Für Elise-ben az írónő gyermekkorának egyes részleteit ismerhetjük meg.

Az ajtó már a felnőtt, íróként dolgozó Magda életéből merít. A sikeres írónő boldogan él férjével, a meg nem nevezett akadémikussal (Szabó Magda férje, Szobotka Tibor szintén író, műfordító volt), azonban egy másik személyhez is szoros, ám különleges kapcsolat fűzi. Ez az ember nem más, mint Szeredás Emerenc, Magda bejárónője. Emerenc egy titokzatos, zárkózott asszony, akit munkaadója az idő múlásával egyre jobban megismer. Emerenc kevés emberrel tartja a kapcsolatot, szinte senkit sem enged a házába, s rejtélyes módon retteg a vihartól. Ezen kívül szinte semmilyen időjárási jelenség nem állhat az útjába, hiszen képes a legnagyobb hóesés közepette is az utcán dolgozni. Ahogy Magdához, úgy egy Viola nevű kankutyához is különleges kapcsolat fűzi. Bár közel állnak egymáshoz az állattal, Emerenc néha mégis haragra gerjed miatta. Ráadásul nem Viola az egyetlen állat, ami közel került Emerenc szívéhez. Aki ennél is többet szeretne megtudni Szeredás Emerenc titokzatos életéről, valamint a Magdához, és a férjéhez való kapcsolatáról, az ne hagyja ki Az ajtó c. klasszikust.

Az Abigél c. történet cselekménye nem csak a regény olvasói számára lehet ismerős, hiszen a belőle készült filmsorozatot mindmáig évente többször is vetítik a hazai televíziós csatornák, és sikere máig töretlen. A regény főszereplője egy pesti lány, Vitay Georgina, aki a második világháború alatt az árkodi Matula leánynevelő intézetben kénytelen tanulni.

Georgina édesapja, Vitay tábornok azon tisztek közé tartozik, aki nem támogatja hazánk harcba vonulását. A tábornok fél, hogy egyetlen gyermeke kínzásával ellenségei megzsarolhatják, ezért úgy dönt, hogy lányát elrejti rosszakarói elől. Így talál rá a távoli Árkod városára, ahogy egy bentlakásos leánynevelő intézet működik. A Matula igazgatója, Torma Gedeon hajlandó elrejteni Georginát, azonban nem tesz kivételt a könnyedebb iskolai élethez szokott pesti lánnyal. Georginára ugyanúgy vonatkoznak a Matula szigorú szabályai, akárcsak többi társára. Így a lánynak csinos ruhácskái helyett egyenruhába kell bújnia, nem használhatja sminkfelszereléseit sem, ráadásul még az udvarlója sem tudja, hogy hova került a kis Georgina. Gina számára nehezen indul a tanév a Matulában, többször is összetűzésbe kerül osztálytársnőivel. Végül azonban sikerül megbarátkoznia velük, s közösen már a Matula zord szabályainak is könnyebb eleget tenni.

Míg Georgina az iskola falai között biztonságban van, a háború szépen lassan eléri hazánkat is. Ginát megpróbálják elcsalni a Matulából, azonban szerencsére az árkodi ellenállók résen vannak, és láthatatlanul vigyáznak a lányra. Szintén láthatatlanul tevékenykedik a rejtélyes Abigél is, aki minden olyan bajbajutott diákon segít, aki eljuttatja hozzá kérését. Azt azonban csak a regény végén tudjuk meg, hogy kit rejt az Abigél név.

A regény egyrészt bemutatja a háborús hátországot, megismerhetjük a magyar ellenállók tevékenységét, másrészt pedig betekintést nyerhetünk egy leánynevelő intézmény hétköznapjaiba is. Noha a regény egy leányiskolában játszódik, nem csak fiatal vagy idősebb nőknek ajánljuk a kötetet, hiszen a férfiak számára is ugyanolyan izgalmas a cselekmény. Jó napot kívánunk, Isten áldásával!

Szerző: Bookman