Diney Costeloe: Eldobott gyerekek

Diney Costeloe:
Eldobott Gyerekek

1948-at írunk, a helyszín Anglia. A háború után sok az árván maradt gyermek, vagy az olyanok, akiket nem tudnak eltartani a szüleik. A jogi hézagokkal működő szociális rendszert kihasználva magán árvaházakat nyitnak országszerte, meglátva a bennük rejlő vagyonszerzési lehetőséget. Egy ilyen árvaházat működtet Emily Wanstone is. A Babér kúriának elnevezett helyen a lányok szigorú napirendi szabályok szerint élik mindennapjaikat. Nevelőiktől nem áll távol az erőszakos fegyelmezés, a megszégyenítés, és a lelki terror sem.

Ebbe a közösségbe csöppenik bele Rita és Rosie Stevens, miután agresszív nevelőapjuk – kijátszva anyjukat - a szociális munkás gondjaira bízza őket. A gyermekek édesapja életét vesztette a háborúban, anyjuk, Mavis egyedül neveli két lányát.  Egyetlen segítsége az édesanyja, Lily . Mikor megismerkedik Jimmy Randallal azt hiszi, végre egyenesbe jön az élete, újra lesz férfi kéz a háznál, a lányoknak apjuk. De Jimmy máshogy képzeli a családi idillt… a két lány nélkül.

Mikor kiderül, hogy Mavis az ő gyermekét hordja a szíve alatt, választás elé állítja a nőt. Vagy ő, vagy a lányok. Mavis fél, hogy elítélik az apa nélkül született csöppség miatt, és hogy három gyereket nem tud eltartani. Egyre jobban hajlik afelé, hogy gondozásba adja két lányát. Édesanyja, Lily lép közbe. Magához veszi a két kislányt.  Úgy tűnik, hogy a dolgok mindenki számára pozitív irányt vesznek, de Lilyt súlyos baleset éri, hónapokra kórházba kerül.

Jimmy kihasználja a helyzetet, és félresöpri az útból a két rémült kislányt. Rita és Rosie a Babér kúriába kerülve nehezen illeszkedik be. Külön választják őket, és megtapasztalják az ottani fegyelmezés kegyetlen módszereit is.  Rita nem bírja tovább, megszökteti kishúgát. Miután a két lány szökési kísérlete kudarcba fullad, Emily Wanston úgy dönt, a lányoknak menniük kell, veszélyt jelentenek az intézmény jó hírére.  Ausztráliába küldi őket az árvaház testvér intézményébe. Rita és Rosie halálra rémülve döbbennek rá, hogy csak egymásra számíthatnak. Nem maradt senkijük.

Ausztráliába érve szembesülnek legnagyobb félelmükkel: az ottani árvaház semmiben sem különbözik a Babér Kúriától. A helyzet még rosszabbá válik, mikor a kis Rosie-t egy házaspár örökbe fogadja. Rita teljesen magába roskad. Nem maradt más támasza, csak a barátnője Daisy, és Delia, a nevelőnő, ki cseppet sem  illik bele a zord környezetbe.

Eközben Angliában Lily, felépülve a balesetből, minden követ megmozgat, hogy megtalálja nyom nélkül eltűnt unokáit. De bárkihez fordul segítségért, mindenhol csak falakba ütközik. Már-már feladja a reményt, mikor levél érkezik Ritától… Ausztráliából…

A valós történelmi eseményeken alapuló regény mélyen megrázó, megható, és elborzasztó egyben. Az írónő bámulatosan ötvözi a Brontë-nővérek és Dickens világát. Ebben a könyvben minden benne van, ami egy jó történelmi regényhez kell. Kaland, izgalom, és hű korrajz. Végigkísérhetjük Rita és a kis Rosie életének alakulását, Lily lányok utáni kutatását, Mavis és Jimmy közös életét, a babér Kúria lakóinak sorsát. És mindeközben egy percig sem fogunk unatkozni.

Jó olvasást kívánok!

Cica Olvas