Tóthárpád Ferenc:
Vadalma
Mi van ha akarunk valamit vagy nem.. vagy muszáj akarnunk?! Egy elme hogy képes hónapok alatt úgy játszani velünk, hogy döntéseink sorozata a legrosszabb irányba sodorják az életünket? Szabad-e ítélkeznünk bárki felett is?! Hiszen kedvenc legemberibb idézet "akkor törj pálcát a fejem felett, ha azt az utat járod végig amit én".
Nos, ez a mondás a könyv egyik főszereplőjére a legigazabb... Két házaspár életéthelyzetét mutatja be, szerelemben-veszekedésben-együttélésben, azaz a mindennapokban. Andrea írónő- férje Mihály, a menő ügyvéd és ezzel párhuzamban Krisztina, tanárnő és Krisztián, művész, festő a főszerepben és Eszter a mellékszerepben, aki a valós dolgokat mondja ki mindenki helyett....
Képet kapunk arról milyen az amikor két ember elsiklik egymás mellett, mikor a várt közös pillanatokat egymás ellen fordítjuk és a másikon csak a feszültséget vezetjük le.
Két házaspár és egy közös pont az "áldott állapot". De kinek az és kinek nem? Mennyire vagyunk előítéletesek, elfogadjuk-e embertársainkat olyannak amilyenek? Bőrszíntől, vallástól, nemtől függetlenül van a jó és a rossz jelen a világban. 1997 januárjában egy újszülött kislányt hagynak a szociális gondozó kapujában meztelen, kivérzett, kihűlt állapotban... Ki érdemli meg az életét és ki nem? A döntés a kezünkben és mindig mindennek oka van!
Szerző: Anya olvas
Mi van ha akarunk valamit vagy nem.. vagy muszáj akarnunk?! Egy elme hogy képes hónapok alatt úgy játszani velünk, hogy döntéseink sorozata a legrosszabb irányba sodorják az életünket? Szabad-e ítélkeznünk bárki felett is?! Hiszen kedvenc legemberibb idézet "akkor törj pálcát a fejem felett, ha azt az utat járod végig amit én".
Nos, ez a mondás a könyv egyik főszereplőjére a legigazabb... Két házaspár életéthelyzetét mutatja be, szerelemben-veszekedésben-együttélésben, azaz a mindennapokban. Andrea írónő- férje Mihály, a menő ügyvéd és ezzel párhuzamban Krisztina, tanárnő és Krisztián, művész, festő a főszerepben és Eszter a mellékszerepben, aki a valós dolgokat mondja ki mindenki helyett....
Képet kapunk arról milyen az amikor két ember elsiklik egymás mellett, mikor a várt közös pillanatokat egymás ellen fordítjuk és a másikon csak a feszültséget vezetjük le.
Két házaspár és egy közös pont az "áldott állapot". De kinek az és kinek nem? Mennyire vagyunk előítéletesek, elfogadjuk-e embertársainkat olyannak amilyenek? Bőrszíntől, vallástól, nemtől függetlenül van a jó és a rossz jelen a világban. 1997 januárjában egy újszülött kislányt hagynak a szociális gondozó kapujában meztelen, kivérzett, kihűlt állapotban... Ki érdemli meg az életét és ki nem? A döntés a kezünkben és mindig mindennek oka van!
Két házaspár és egy közös pont az "áldott állapot". De kinek az és kinek nem? Mennyire vagyunk előítéletesek, elfogadjuk-e embertársainkat olyannak amilyenek? Bőrszíntől, vallástól, nemtől függetlenül van a jó és a rossz jelen a világban. 1997 januárjában egy újszülött kislányt hagynak a szociális gondozó kapujában meztelen, kivérzett, kihűlt állapotban... Ki érdemli meg az életét és ki nem? A döntés a kezünkben és mindig mindennek oka van!
Szerző: Anya olvas
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKöszönöm a kitűnő összefoglalót! Az említett kérdések azok, amelyek miatt "meg kellett írnom" ezt a történetet. Örülnék - és nem magam miatt -, ha minél több Olvasóhoz eljutna a könyv, és esetleg egy majdani színházi előadás után közösen is "kibeszélhetjük" a konfliktusok megoldását, ha van olyan. Ugye, van?
VálaszTörlés"Csecsemő gőgicsél, / életéért eseng. / Szilánkokká roppan / szégyenében a csend."