Edward St. Aubyn: Patrick Melros
A pénz nem boldogít, igaz? Mégsem láttunk gazdagot sírni azért, mert
nem tudja számolni a bankjegyeket. Ennek ellenére ne higgyük azt, hogy a
gazdag élet szép és csupa öröm.
Edward St. Aubyn ezt a regényt
azután írta meg, miután feleségével egy beszélgetésben kiderült, hogy
ugyanazt a traumát élték át gyermekként. Mindkettejüket megerőszakolták
gyerekként. Ennek hatására ötvözte bele saját életét a történetbe,
egészen pontosan Patrick Melroseba.
David Melrose tekintélyes
brit arisztokrata, akit mindenki tisztel, de egyben megvet nagyon rossz
attitűdje és egyébként kiállhatatlan személyisége miatt. Felesége,
Eleanor Melrose, aki Davidhez képest rettentő fiatal, hatalmas a
korkülönbség közöttük, emiatt érdekeik nem feltétlenül egyeznek és
idejük eltöltését sem hasonlóan képzelik el. Patrickre megvető fényt vet
szülei barátainak körében az a tény, hogy Patrick családon belüli nemi
erőszak eredménye, és kizárólag a gyermek miatt maradt a családnál
Eleanor. Eleinte Eleanor áll a középpontban, ő általa ismerjük meg
milyen kegyetlen apja volt Patricknek. A saját kis birodalmában
mindenkit elnyomott, aki csak a közelében volt, még saját barátait is
megalázta akárhányszor azok vendégségbe mentek hozzájuk. A legnagyobb
konfliktust gyermekük nevelése jelenti, mivel Eleanor törődni szeretne
fiával, ahogy csak tud, de David ezt tiltja, hiszen elve az, hogy a
gyermeket életrevalóan kell nevelni és úgy vélekedik, ha Patrick
visszaemlékszik gyermekkorára később, elmondhatja, ha ezt túléltem,
akkor bármit túlélek. Eleanor ezt nehezen viseli és kényszerül arra,
hogy a számára hihetetlen unalmas arisztokrata körökben kell részt
vennie, amiben egyetlen pozitív élménye a gazdaglét nyújtotta
erkölcstelen, élvezetekben gazdag élet stílusa, amelybe sokszor menekül
is. Patrick gyermekkora borzasztó magányos, senki nem foglalkozik vele,
dadáit mind elküldték. Ezenkívül sok élménnyel nem bővítik szegény 5
éves életét, mivel állandó a bohém katarzisban örvendő felnőttek
látványa. Édesapja néha foglalkozik vele, akkor is általában megbünteti.
Egyszer viszont apja annyira dühös lett, hogy a büntetés egészen
bestiális tetthez vezetett, amelyet a gyermek nem értett, mégis egy
életre megjegyezte. A későbbiek során a kis Patrick is felnő, de ekkor
már bejárta a világot és művelődött például Franciaországban. New
Yorkeba igyekszik édesapja hamvaiért, ami miatt több bonyodalom is
adódik. Sokan kérdőre vonják apja miatt és döbbenten veszik észre,
mennyire rideg és érzéktelen apja halálával szemben. Nagy vagyon zúdul
rá, amely senkire nincs jó hatással. A gazdaglét átka őt is sújtja,
hiszen nagyon erős kábítószerfüggő, reggelente 3 dolgot vesz be, mindig
mást és fogalma sincs mi az, bármikor meg is ölhetné magát így. Szembe
kell néznie ezekkel a tényekkel és küzdeni kezd az ellen, hogy végül
elpusztítsa magát és senkiként haljon meg.
A regény nem
izgalmakkal van tele, sokkal inkább érdekes bepillantást nyerni a
jelenkori legfelsőbb arisztokrácia köreibe, hogy végtelen szabadidejüket
mivel töltik el és, hogy ezeknek az embereknek mennyire nincsen
érzelmeik a pénz hatására. Érdekes leírást kapunk egyes partik
eseményeiről, amelyek fényűzésben és tömérdek örömfokozó módokkal van
telis tele. A történetnek különös humora van, mivel az arisztokrácia
humora kizárólag szarkazmusban és gúnyolódásban rejlik, ennek ellenére
könnyen mosolyt csal az emberre egyes váratlan megszólalás vagy
éppen beszólás. A könyvet különösen ajánlom azok figyelmébe, akiket
mindig is érdekelt az arisztokraták világa, hiszen valóságnak megfelelő
betekintést nyerhetünk, ezentúl hatalmas pszichológiai háttere van
minden egyes szereplőnek, akiknek feltárják eddigi életútjaikat.
A
könyvhöz jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánok
Szerző: Kenta Úr