2019. október 19., szombat

Greta és Svante Thunberg, Beata és Malena Ernman:

Ég a házunk

Szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna Greta Thunberg nevéről, hiszen a svéd kamasz klímavédelmi mozgalmának híre bejárta az egész világot. Az ég a házunk c. kötetben Greta édesanyja, a svéd énekesnő, Malena Ernman mesél családja tevékenységéről, megpróbáltatásairól, s nem utolsó sorban az életünket fenyegető klímaválságról.

Az édesanya a kötet elején elmeséli, hogy Greta külön kérte, hogy ne ő, hanem a klímavédelem és a klímaválság legyen a könyv középpontjában, ne pedig a fiatal lány. Malenának ennek megfelelően sikerült megtalálnia az arany középutat, és a kötet jeleneteiben egyaránt olvashatunk a bolygónkat fenyegető veszélyről, megtudhatjuk, hogy a család szerint kik és hogyan ártottak a környezetünknek, s mik azok a lépések, amiket sürgősen meg kell lépnünk, hogy véget vessünk a káros folyamatnak. Ernman nem a kis embereket, hanem a leggazdagabbakat, a legnagyobb cégeket teszi felelőssé a kialakult helyzetért, s hangsúlyozza, hogy nekik kellene a legtöbbet változtatniuk a hozzáállásukon, ha szeretnék megmenteni bolygónkat a pusztulástól. Mindezek mellett azonban ír azokról a lépésekről, amelyekkel a hétköznapi emberek is hozzájárulhatnak a klímavédelemhez.

E fontos pontok mellett Malena mesél arról is, hogy hogyan indult el családja a környezettudatosabb élet útján, s hogy ez mennyiben változtatta meg mindennapjaikat. Beszél a szerző emellett arról is, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a különböző zavarokkal küzdő gyermekeiknek, s hogy ezekhez hogyan viszonyultak az ismerőseik, valamint az idegenek. S természetesen megtudhatjuk azt is, hogy hogyan tudott egy mutizmussal küzdő kislány, aki korábban csak a családtagjai előtt mert megszólalni, eljutni addig, hogy ne csak iskolasztrájkot indítson, hanem a nyilvánosság elé kilépve is felszólaljon, s emlékeztessen minket a közelgő veszélyre.

Mindazoknak ajánlom a könyvet, akik nem csak a környezetkímélő életvezetéshez szeretnének jótanácsokat kapni, hanem arra is kíváncsiak, hogy ezek követése milyen kihatással lehet egy család életére.

Szerző: Bookman

2019. augusztus 31., szombat

Tóthárpád Ferenc:
Vadalma

Mi van ha akarunk valamit vagy nem.. vagy muszáj akarnunk?! Egy elme hogy képes hónapok alatt úgy játszani velünk, hogy döntéseink sorozata a legrosszabb irányba sodorják az életünket? Szabad-e ítélkeznünk bárki felett is?! Hiszen kedvenc legemberibb idézet "akkor törj pálcát a fejem felett, ha azt az utat járod végig amit én".


Nos, ez a mondás a könyv egyik főszereplőjére a legigazabb... Két házaspár életéthelyzetét mutatja be, szerelemben-veszekedésben-együttélésben, azaz a mindennapokban. Andrea írónő- férje Mihály, a menő ügyvéd és ezzel párhuzamban Krisztina, tanárnő és Krisztián, művész, festő a főszerepben és Eszter a mellékszerepben, aki a valós dolgokat mondja ki mindenki helyett....
Képet kapunk arról milyen az amikor két ember elsiklik egymás mellett, mikor a várt közös pillanatokat egymás ellen fordítjuk és a másikon csak a feszültséget vezetjük le.

Két házaspár és egy közös pont az "áldott állapot". De kinek az és kinek nem? Mennyire vagyunk előítéletesek, elfogadjuk-e embertársainkat olyannak amilyenek? Bőrszíntől, vallástól, nemtől függetlenül van a jó és a rossz jelen a világban. 1997 januárjában egy újszülött kislányt hagynak a szociális gondozó kapujában meztelen, kivérzett, kihűlt állapotban... Ki érdemli meg az életét és ki nem? A döntés a kezünkben és mindig mindennek oka van! 

Szerző: Anya olvas

2019. július 29., hétfő

Hartay Csaba:
Köszönöm a befogadást!


Rendhagyó módon ezúttal nem könyvajánlóval, hanem termékleírással jelentkezünk. Örömmel jelentjük, hogy megérkezett az Athenaeum legújabb okostelefonja, a Köszönöm a befogadást! elnevezésű darab, melynek fejlesztője Hartay Csaba író.

A hardware
A készülék az okostelefonokhoz képest is rendkívül nagy, kb. 5 colos kijelzővel rendelkezik. Az érintős kijelző sokkal erősebb, mint a korábban megszokott telefonoknál. Ütés- és porálló, így sem üvegfóliát, sem különböző tokokat nem kell vásárolnunk épsége megóvásához. Mégsem ezek teszik igazán különlegessé, hanem az eddig még sosem tapasztalt üzemidő, hiszen a készülék évtizedekig is használható töltés nélkül. A gyártók megelégelték a kis üzemidejű akkumulátorok beépítését, ezért inkább anélkül készítették el a legújabb szériát. Így már soha többé nem kell az elveszett töltőkábeleket keresnünk, vagy szabad konnektorok után kutatnunk.

A 100x190x20 mm nagyságú készülék kényelmesen elfér a kezünkben, egy táskában vagy akár a zsebünkben is. Kemény borítása ellenére nem nehéz tartani, s mint már említettük, ennek köszönhetően törhetetlen. Elő- és hátlapi kamerával is rendelkezik, melyek azonban nem alkalmasak fénykép készítésére.

 És a software
A külső után térjünk át a belső jellemzőkre is. A kb. 220 oldalas belső memória rengeteg információt tartalmaz, melyek szórakoztató módon ismertetnek meg bennünket korunk néhány személyiségtípusával. Bemutatja azokat az embereket, akikkel már mindnyájan találkoztunk életünk során, s akik olykor felbosszantottak, esetleg megnevettettek minket. Ilyen a mindig és mindent dicsérő néni, a folytonos ígérgető vagy éppen az időrabló mesélő. Ezek mellett további abszurd írásokat is tárol a memória, melyekről az az érzése támadhat az olvasónak, pardon, a felhasználónak, mintha Örkény István visszatért volna a 21. századba és újabb humoros jellemrajzokkal folytatta volna a munkát. Természetesen a közösségi háló is bekerült az előre telepített alkalmazások közé, így a Facebook-felhasználóknak sem kell unatkozniuk. Ráadásul a gyártók megkímélnek minket az időrabló böngészéstől, és rögtön a legnépszerűbb bejegyzésekkel ellátva szállítják a készüléket. Ezek között kideríthetjük, hogy mennyire függünk a közösségi oldaltól, olvashatunk azokról, akiknek nincs Facebook-profiljuk, de üzenhetünk a legegzotikusabb helyeken nyaraló ismerőseinknek is.

Felhasználás

Kis méretének köszönhetően a készülék bárhol használható, s könnyen szállítható, ennek ellenére nem ajánljuk nyilvános helyen történő alkalmazását. Noha nem rendelkezik hangszórókkal, az olvasás közben újra és újra feltörő hangos kacajok megzavarhatják környezetünk nyugalmát, esetleg furcsa tekinteteket vonzhatnak.

Megjelenését tekintve hasznos lehet azok számára, akik többre tartják egy jó könyv olvasását a telefonjuk  böngészésénél is, azonban nem szeretnek kilógni a sorból. Nyugodtan élvezhetjük a Köszönöm a befogadást! előnyeit a nem túl olvasóbarát helyeken is, hiszen álcázott kialakításának köszönhetően mindvégig azt a benyomást kelti a gyanútlan szemlélőkben, mintha a legújabb technikai csodát tartanánk a kezünkben.

S ezeken túl további extrák várják a kötet, vagyis a készülék megvásárlóit.

Szerző: Bookman

2019. július 13., szombat

Szvetlana Alekszijevics:
Csernobili ima

Az emberiség legmeghatározóbb százada a XX. század, amely rengeteg bélyeget nyomott ránk. Megismertük a legnagyobb borzalmakat a háborúk által, de a technológiát is kétség kívül a világrengető háború kényszerítette exponenciális fejlődésre. Ennek köszönhető rengeteg találmány, az űrkutatás kezdete, de az energiatermelés is alapjaiban megváltozott, megjelent a pusztító atombomba után az atomenergia. Bármennyire is világmegváltó ötletnek tűnt és hatalmas előrelépés volt számunkra, nem foglalkoztunk eléggé azzal, mennyire veszélyes is. 1986 április 26.-án hajnali 1:23:45-kor kirobbant talán a legveszélyesebb háború, amely térdre kényszerítette, majd felbomlasztotta a világ akkori legnagyobb hatalmát, a Szovjetuniót. Veszélye abban rejlett, hogy láthatatlan volt, viszont sokkal halálosabb, mint ahogyan azt gondolták. Ez az eset mai napig meghatározó probléma, mivel a veszélyes sugárzás mai napig mérgezi Pripyat környékét, amelyet csak úgy hívnak a ,,tiltott zóna”. Maga a katasztrófa körülményeiről és kihatásairól sok tudósítás vagy cikk, de akár a pozitívan értékelt és nagy közönség kedvenc sorozat által sokat tudhatunk meg. Ennek ellenére egy dolgot viszont nem mutatnak be, vagy csak felszínesen súrolják. Mit éltek át a túlélők? Milyen élni a halállal körülvéve? Milyen is volt ,,csernobilivé” válni? 

A könyv szerzője, Szvetlana Alekszijevics, belarusz újságírónő, aki különös veszélynek tette ki magát csak azért, hogy ismertesse a túlélők félelmeit, szenvedéseit és a súlyos katasztrófa utáni életüket, nekünk, a világnak. Bátor tett, hiszen az akkori rendszer igyekezett mindent titokban tartani és elbagatellizálni, de a rosszhírű KGB is bizony tett az ellen, hogy sem a Szovjetunió, de legfőképpen a nyugat ne jusson semmilyen információhoz, amely veszélyes vagy káros lenne a kommunizmusra tekintve. Javarészt fehérorosz túlélők szólalnak meg, mivel a legnagyobb dózisú sugárzást Fehéroroszország kapta, de bőven akadnak ukrán civilek és olyan párttagok, akik szintén érintettek voltak. Nagyon érdekes és nyomasztó valós történeteket kapunk olyan katonáktól, akik az ismeretlen halálba mentek bevetésre. Nőktől, akik elvetéltek vagy szerencsétlen módon olyan gyermeket hoztak világra, akik komoly rendellenességekkel születtek, ezzel megtagadva a teljes életet számukra önhibájukon kívül. Szülőktől, akik gyermekeiket veszítették különböző betegségek miatt, vagy éppen pont fordítva. Földhözragadt idősektől, akik háborús túlélők, akik nem voltak hajlandóak otthagyni otthonukat egy olyan fenyegetés miatt, amit nem is látnak, de különösebben érzékelni sem érzékelnek. A felszólaló civilek közül sokan nem vállalják nevüket, érthető okokból, de ami közös bennük az a félelem és a tudatlanság. Félelem attól, hogy amit termeltek elveszik és elpusztítják, amit tenyészettek elkobzanak és elpusztítják, a kilakoltatástól, az otthontól való elszakítástól és az ismeretlen, a felfoghatatlan haláltól való félelem. Számukra a tiltott zónán kívül nincs hely, ezért külön tisztelet a szerzőnek, hogy bemerészkedett oda és mindezt fel is jegyezte. Sokan nem hagyták el Pripyat környékét, mivel sokan nem tehették meg anyagi okokból, de leginkább azért, mert megváltoztatta társadalmi szerepüket Csernobil. Nem tudtak beilleszkedni, féltek tőlük, faggatták őket, nem hagyták őket emberként érvényesülni, idegenek lettek a külsősök számára, vagy ahogyan ők mondják, csernobiliak lettek. A szerző a tiltott zónában alapított falvakat járja végig, ahol ők, a túlélők együtt élnek a sugárzással és az ezzel járó nehézségekkel. A felszólalók végig nekünk címezik mondandóikat, hogy felfigyeljünk a rémségre, amiben élnek, hogy megtudjuk, hogy léteznek. Rengeteg elhallgatott információt osztanak meg, számunkra elképzelhetetlen életüket osztják meg, az emberiség és a rendszer hibájára hívják fel a figyelmet.

Rendkívül érdekes olvasmánynak találom, mivel nincs benne semmi fantázia szülte történet, hanem a kegyetlen igazság, amelyet interjúk formájában kapunk meg. Bemutatja számunkra az emberiség gondatlanságából fakadó problémákat, amellyel több tucat ember életét nyomorították meg, és hogy mindez a mai napig érvényes. Minden olvasónak ajánlom, mert az igazság mindenkit megillet.

Szerző:
Kenta Úr

2019. június 17., hétfő

Könyvheti beszámoló


A könyvszerető emberek mindig izgatottan várják június első heteit, hiszen minden évben ekkor kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. Ilyenkor számos új kötet kerül a könyvesboltok polcaira, s rengeteg színes és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte. Azonban a hab tortán ilyenkor a Budapesten megrendezett könyvvásár. Idén végre én is eljutottam a könyvhétre.


Rendhagyó módon ezúttal nem a Vörösmarty tér, hanem a Duna-korzó adott otthont e rangos könyves eseménynek. Úgy gondolom, hogy a szervezők csodálatos helyszínt választottak, hiszen nem csak a több ezer kötet látványában, hanem fővárosunk legszebb épületeiben is gyönyörködhettek a látogatók. Teljesen véletlenül sikerült úgy megközelítenem a vásárt, hogy a Líra standja volt az első, amin megakadt a szemem. E mellett további könyvesboltok és könyvkiadók is képviseltették magukat a forgatagban. Több helyen is kedvezményes áron lehetett hozzájutni a kötetekhez, megtalálhatóak voltak régebbi kiadványok is, valamint - természetesen - a könyvheti újdonságok is jelen voltak a standokon. Népszerűnek tűntek a meglepetésdobozok és a zsákbamacskák is. Ezek egy átlagos könyv áránál alacsonyabb összegért voltak elérhetőek, azonban a vásárló csak a csomag kibontása után tudhatta meg, hogy végül melyik könyv kerül majd otthon a polcra. Érdemes volt többször is végigsétálni a standok között, hiszen ilyen rengeteg mennyiségű könyvet nem lehet egyetlen séta alatt megszemlélni.

A Líra standja

Mivel minden nap találkozhatok a legújabb a kötetekkel, így számomra nem is a könyvek, hanem a szerzők jelentették a nap fénypontját. Noha több író előtt is kígyóztak a sorok, mindannyian türelmesen dedikálták a műveiket, sem a napsütés, sem a szakadó eső nem hátráltatta őket. Minden olvasójukkal váltottak néhány mondatot, s olykor egy-egy fényképre is rá lehetett beszélni őket.

Először - teljesen véletlenül - Lőrincz L. Lászlóval (Leslie L. Lawrence) találkoztam. Mivel nem tudtam, hogy vasárnap is dedikál, így nem is számítottam rá, hogy találkozhatok vele, s nem is volt nálam a könyve. Szerencsére a helyszínen kedvezményes áron lehetett megvásárolni  a szerző köteteit. Egyébként éppen az előző napon, június 15-én ünnepelte 80. születésnapját, ennek kapcsán sok dedikáltató felköszöntötte őt. Végül azt is megengedte, hogy közös képet készíthessek vele, s a sokadik embernél is vidáman mosolygott a kamerába.

Míg én Lőrinczcel találkoztam, addig hű felfedezőtársam Szurovecz Kittit kereste fel az Athenaeum Kiadó standjánál. A szerzőnő szintén vidáman fogadta olvasóit, s kedélyesen elbeszélgetett velük. Ő is szívesen készített fotót. Ezt követően Grecsó Krisztiánhoz látogattunk el a Magvető standjához. Noha odaérkezésünkkor már egy ideje tartott az aláírás, Grecsó asztalánál egyre csak nőtt a sor. Itt meg kell említenünk egy kedves közjátékot is. Böszörményi Gyula is meglátogatta éppen dedikáló kollégáját. Mikor Grecsó észrevette Böszörményit, odament hozzá, megölelték egymást a szerzők, s váltottak néhány kedves szót. Látszott, hogy nem akarják feltartóztatni az olvasókat, ugyanakkor mégis szerették volna üdvözölni egymást. Nem csak sikerült megtalálniuk az arany középutat, hanem egy igazán szívmelengető pillanattal is bővítették emlékeimet.

Két órakor a már említett Böszörményi Gyulával találkozhattak az olvasók. A szerző asztalánál már jóval a kezdő időpont előtt tekintélyes sor alakult ki, ami az idő előrehaladtával nem, hogy csökkent volna, hanem egyre csak bővült. Ezt még a hirtelen beállt időjárás-változás sem állíthatta meg, hiszen a szerző rajongói a dörgés és villámlás, valamint a bőszen szakadó eső ellenére is türelmesen kivárták sorukat. Mikor sorra kerültem, Böszörményi megkérdezte, hogy mit dolgozom, s mikor meghallotta a válaszomat, megkért, hogy a dedikáláson osztott könyvjelzőkből hozzak a kőszegi olvasók részére is. Jó érzéssel töltött el, hogy nem csak a jelenlevő, hanem az összes olvasóját egyformán fontosnak tartotta a szerző. Kicsivel később alábbhagyott az eső, és már a nap sem sütött olyan erővel, mint délelőtt, így a 85 éves Moldova György már kellemesebb időjárási körülmények között találkozott olvasóival. Noha ő már a 90. Ünnepi Könyvhét korábbi napjain is dedikálta a köteteit, még vasárnap délután is türelmesen fogadta olvasóit. 

Böszörményi Gyula ajándékai

S hogy milyen köteteket szereztem a könyvhét alatt? Örkény István Tóték/Rózsakiállítás c. új köntösbe öltöztetett kötetét, valamint a 2019-es Körképet (ezt dedikáltattam Grecsó Krisztiánnal) még hazai pályán szereztem be. A Duna-korzón végül örök kedvencem, Agatha Christie egyik korai krimijére, a The Mystery of the Blue Train (magyarul: A titokzatos Kék Vonat) c. regényre esett a választásom.

Könyvheti szerzeményeim



Noha nem sikerült minden eltervezett programon részt vennem, jó érzésekkel tértem haza a könyves ünnepről, s bízom benne, hogy lesz lehetőségem részt venni a 91. Ünnepi Könyvhéten is.

Szerző: Bookman

2019. június 4., kedd

Iain Reid:
Azon agyalok, hogy ennek véget vetek


Iain Reid szerző első könyvének magyar kiadása több szempontból is felkeltette a figyelmemet. Már a borítón uralkodó színek is arra utalnak, hogy izgalmas könyvet vesz kezébe az olvasó. Ráadásul bonyodalmas cselekményre utal a regény címe is: Azon agyalok, hogy ennek véget vetek. Na de mégis minek szeretne véget vetni a történetet elbeszélője? Nem kívánom felfedni a könyv cselekményét, annyit azonban nyugodtan elárulhatok, hogy választ kapunk a kérdésre.

Az izgalmas, titokzatos történetet egy fiatal lány elbeszéléséből ismerhetjük meg. Tovább fokozza a titokzatosságot, hogy főhősünket egyetlen egyszer sem szólítják a nevén, így a kötet végére érve sem tudhatjuk meg, hogy hívják. Az azonban hamar kiderül, hogy nem hosszú ideje él kapcsolatban a rendkívül okos, olykor furcsán viselkedő Jake-kel. Jake és barátnője autóban utaznak, látogatóba indulnak a fiú szüleihez, akik a várostól távol, egy farmon élnek. Az autóút során közelebbről megismerhetjük Jake-et, betekintést nyerhetünk a fiatalok kapcsolatába is. Noha a fiatal lányról már kevesebb információ érhető el, annyi kiderül róla, hogy egy ideje különös zaklató nehezíti meg mindennapjait. A rejtélyes férfi mindig telefonon keresi fel a lányt, s ha nem tud vele beszélni, akkor vagy hangüzenetet hagy a számára, vagy pedig SMS-t ír neki. A lány nem tesz bejelentést a rendőrségen, még Jake-kel sem osztja meg aggodalmait, hiszen semmi sem utal arra, hogy bűntény fenyegetné.

Mikor a fiatal pár megérkezik Jake szüleinek a farmjára, a titokzatos hangulat tovább fokozódik. A fiú szülei - különösképpen az édesanyja - furcsa módon viselkednek, s a szinte túlságosan is tiszta, ugyanakkor régimódi házat is különös légkör lengi be. Hősnőnk felfedezésre indul a szülők otthonában, azonban az itt tapasztaltak csak megerősítik abban a hitében, hogy nincs minden rendben szerelmével és annak családjával. A vacsorát követően a fiatal pár végre visszaindul a városba. Noha időközben egyre sűrűbben esik a hó, még megállnak egy gyorsétteremben, ahol - a hideg idő ellenére - jeges limonádét rendelnek. Míg készülnek a frissítő italok, a névtelen lánynak különös érzése támad a három pincérnőt illetően is. Az italokat a pár már az autóban, útközben fogyasztja el. A kiürült poharakat Jake nem szeretné az autóban hagyni, de a környezetét sem akarja szennyezni, ezért egy mellékúton egy eldugott iskolához hajt, s itt szabadul meg a hulladékoktól. A késői óra miatt az iskola már zárva van, Jake-én kívül csak egyetlen autó, feltehetően az éjszakai takarítást végző gondnoké áll a parkolóban. Jake észreveszi, hogy a kocsi tulajdonosa leskelődött a fiatal pár után, s a fiú dühösen berohan az iskolába. Barátnője egy darabig az autóban vár Jake-re, de mikor a fiú sokáig nem tér vissza hozzá, a lány végül úgy dönt, hogy ő is belép az iskola épületébe. S a történet csak itt válik igazán izgalmassá.

A történetvezetés különlegessége, hogy noha alig néhány óra alatt játszódik le a cselekmény, a visszaemlékezéseknek köszönhetően múltbéli eseményeket is nyomon követhetünk. Tovább bonyolítja a szálakat, hogy az egyes fejezetek között rendőrségi beszélgetéseket is olvashatunk. melyek csak a regény végére érve, s esetleg újra megvizsgálva nyernek teljes értelmet.

Kellemes borzongást kívánok a könyvhöz.

Szerző:

Bookman

2019. május 9., csütörtök

Vámos Miklós:
Az isten szerelmére


Legújabb kötetében Vámos Miklós beszélgetésre invitálja az olvasót. Az isten szerelmére c. könyvet olvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy asztalnál ülnénk a szerzővel, s egy csésze kávét vagy egy pohár finom bort kortyolgatva diskurálnánk a 20. századi magyar irodalomról.

A kötet első fele többnyire személyes élményeket, tapasztalatokat tartalmaz, hiszen Vámos jó kapcsolatot tartott fenn több neves szerzőnkkel is. E rész olvasása közben betekintést nyerhetünk Vámos pályájának első éveibe is, nyomon követhetjük az előző évszázad második felének irodalmi életét, és végül, de semmiképpen sem utolsó sorban az írók életének egy-egy mozzanatának is tanúi lehetünk

A kötet második része már inkább egyfajta rendhagyó irodalomóraként  írható körül, hiszen itt Vámos a könyvek iránti szeretetéről, s olyan szerzőkről mesél, akiket nem ismerhetett személyesen. Műveiket olvasva azonban mégis olyan érzés keríti hatalmába az olvasót, mintha mégiscsak személyes ismerősként köszönthetné a szerzőket, hiszen életük egy részét műveikben is megörökítették.

S természetesen ez nincs másképp Vámos kötetének olvasása közben sem. Nem csak a könyvben szereplő irodalmárokról tudhatunk meg többet, hiszen a visszaemlékezések által egyre nagyobb képet kapunk az ifjú Vámos életútjáról is. Mindezek mellett megismerhetjük azokat az írókat is, akik ilyen vagy olyan módon hatással voltak Vámos munkásságára, ellátták tanácsokkal, támogatták munkássága korai szakaszában, s egyúttal példaként szolgáltak a számára.

A kötet olvasása során olyan élményben is részünk lehet, mely nem mindig adatik meg az olvasók számára: megtudhatjuk, hogy mely műveket forgatja szívesen Vámos Miklós. Ezek között bizonyára mindenki talál olyan köteteket, melyek közel állnak a szívéhez, vagy saját polcán is megtalálhatóak, de feltehetően olyan könyvekre is felhívja a figyelmünket a szerző, melyek eddig nem akadtak a kezünkbe.

S hogy kik is azok a szerzők, hírességek, akikről olvashatunk Az isten szerelmére oldalain? A teljesség igénye nélkül íme egy kis ízelítő: Mándy Iván (tőle származik a címadó idézet), Örkény István, Szép Ernő, József Attila, Márai Sándor, Janikovszky Éva, Szabó Magda vagy Hofi Géza... A felsorolás még sokáig folytatható lenne, most csak néhány nevet emeltünk ki. Vámos néha humoros, néha elgondolkoztató történeteket mesél a szerzőkről, olykor elhunyt kollégáitól búcsúzik vagy felidézi a közös emlékeket.

Jó olvasást kívánunk!

Szerző: Bookman

2019. április 8., hétfő

Bíró Szabolcs:

Non nobis Domine



Bíró Szabolcs Non nobis Domine c. kötete két - időben egymást követő -  regényt tartalmaz: a Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát c. műveket. A regényeket Bíró Anjouk sorozatának előzményének is tekinthetünk, hiszen itt ismerkedhetünk meg Bátor Attilával, Károly Róbert király hű lovagjával. Nyomon követhetjük, hogy árva fiúként miként zajlott lovagi képzése, hogyan élte át az első szerelmet, s hogy miként követte királyát a csatába.

A kötet elején Keletre kalauzol minket a szerző, ahol bemutatja nekünk a keresztes harcok gyötrelmeit. Itt ismerkedünk meg a vitéz harcossal, Bátor Vilmossal, aki a Templomos Lovagrend zászlaja alatt küzd a szaracénok ellen. 23 év távollét után Vilmos végül hazatér, azonban itt sem lelhet békére. Megtudja, hogy egyetlen húga - durva férjének köszönhetően - már nincs életben. Miután megtudja az igazságot, Vilmos megbosszulja testvére halálát, majd magához veszi annak immár árvává lett fiát, Attilát. Vilmos nem csak otthont biztosít a fiú számára, hanem szeretné, ha egy napon lovag, a tökéletes keresztes lovag válhatna Attilából.

A templomosok engedélyezik Vilmos számára, hogy a megszokottól eltérően saját otthonában képezze lovaggá fogadott fiát. Vilmos mindent elkövet azért, hogy a lehető legügyesebb harcost faragja a fiúból. Attila már fiatalon saját lovat kap, zeneszóra, szinte táncolva sajátítja el a bajvívás finom mozdulatait, ólomnehezékkel ellátott karddal gyakorol. Ugyanakkor a lovag nem csak a küzdelmekre, hanem a templomosok életének szigorú szabályaira is felkészíti a fiút. Azonban kiderül, hogy Vilmos nehéz fába vágta a fejszéjét: noha Attila ügyesen forgatja a kardot, nem mindig sikerül olyan fegyelmezetten viselkednie, ahogy azt nagybátyja elvárná.

Egy éjszaka Attila ellopja Vilmos szobájából a családi kardot, majd kiszökik, hogy párbajt vívhasson egy fekete köpenyes lovaggal, Vilmos barátjával. Vilmos azonban hamar felfedezi Attila szökését, s megbünteti a fiút: Attilának el kell kísérnie Umbertót, a dalnokot hírszerző országjáró útjára. Az utazás során Attila súlyosan megsebesül, s Budán, egy fogadóban ápolják a sebeit. Attila ismeretlenül is beleszeret fiatal ápolónőjébe, a fogadós csinos, Ágnes nevű leányába. Ismét hazatérvén Attila gondolatai egyre visszatérnek a lányhoz, s a fiú mindent megtesz azért, hogy ismét találkozhassanak.

Szorgos gyakorlással és kalanddal töltött évekkel később Attila végül leteszi a lovagi esküt, azonban nem csak a pápának, hanem Anjou Károlynak is hűséget fogad. A liliomos lovag - így nevezik sokan Attilát - rövid időn belül az ország egyik legerősebb és leghíresebb harcosává válik. Erejét azonban nem csak a lovagi tornákon méretteti meg, hanem a csatába is elkíséri királyát. S míg egy időben kiemelkedő szerep jutott a templomos lovagoknak, az évek múlásával presztízsük csökken, egyre több rendet számolnak fel, s már maga a pápa is szorgalmazza a templomos lovagrend megszüntetését. Szerencsére Attila kettős esküt tett, így Károly Róbert alatt szolgálva továbbra is lovagként vonulhat hadba.
A kötetben található regények egyrészt megismertetnek minket Bátori Attila életével, ugyanakkor pontos képet festenek a lovagkori magyarországi életről és állapotokról. Nyomon követhetjük Károly Róbert uralkodásának viharos szakaszait, s tanúi lehetünk annak, hogyan zajlottak küzdelmei a hírhedt kiskirállyal, Csák Mátéval.

A fordulatokkal teli kötet nem csak a történelmi regények kedvelői számára kínál kellemes órákat.

Szerző:

Bookman

2019. március 23., szombat

Tom Clancy:
Vadászat a Vörös Októberre


A Vadászat a Vörös Októberre cím minden bizonnyal sokak számára ismerős, hiszen ez a kötet hozta meg Tom Clancy számára a hírnevet. Ugyanakkor ezt a címet viseli a regény alapján készült mozifilm is, melyben Sir Sean Connery és Alec Baldwin láthatók a főszerepben.


A kötet első fejezetében nyomon követhetjük, amint a szovjet tengerészet gyöngyszeme első alkalommal elhagyja a hazai partokat, hogy részt vegyen egy gyakorlaton. A részben litván származású Marko Alekszandrovics Ramiusz kapitánynak azonban esze ágában sincs részt venni a hadgyakorlaton, ugyanis egy merőben más, merész terv megvalósítása a célja. Magához vette leghűségesebb tisztjeit, akik hozzá hasonlóan kiábrándultak a hazájukban uralkodó állapotokból, s úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokba emigrálnak. Jó vendégként nem szeretnének üres kézzel érkezni, ezért ajándékot is visznek magukkal. Ez az ajándék pedig nem kisebb dolog, mint a szovjetek legmodernebb tengeralattjárója, a Vörös Október.

Ramiusz levélben értesítette a Szovjetunió vezetőit tervéről, de ügyesen úgy időzített, hogy titkára csak akkor derüljön fény, amikor már messzire jutott a tengeren. A levél kézhezvételét követően természetesen a szovjetek azonnal megpróbálják kézre keríteni és megsemmisíteni a szökevény hajót. Időközben az amerikai tengerészet is észleli a Vörös Október különös viselkedését. A CIA egyik munkatársa, Jack Ryan rájön, hogy mi lehet Ramiusz terve, s így már - némi brit segítséggel - az amerikai tengerészet is a tengeralattjáró nyomába ered. Megkezdődik a vadászat a Vörös Októberre. Mindkét fél szeretné megkaparintani a hajót, s mindegyiküket más cél vezérli. Egy azonban közös: az amerikai és a szovjet erők nem csaphatnak össze egymással, hiszen az kirobbantaná a harmadik világháborút.

Az amerikaik szeretnék megtartani, s alaposan átvizsgálni a Vörös Októbert, hiszen így betekintést nyerhetnének a szovjet flotta titkos fegyverébe. Azonban egy ilyen hatalmas tengeralattjárót nem lehet egykönnyen eltüntetni, ráadásul a szökési kísérletről mit sem sejtő szovjet legénységgel is kezdeniük kell valamit az amerikaiknak. Ezért, miközben a haditengerészet egységei mindent megtesznek a Vörös Október kézre kerítéséért, addig az elnöknek arra kell megoldást találnia, hogy hogyan tarthatná meg magának a tengeralattjárót.

Clancy regénye vérbeli politikai thriller, tele izgalommal és fordulatokkal, s szinte az utolsó oldalakig tartogat meglepetéseket.

Jó olvasást kívánunk.

Szerző:
Bookman

2019. március 16., szombat


Grecsó Krisztián:Vera




Tátrai Vera negyedik osztályos, a jó tanuló, jó sportoló díjat is elnyerte az előző tanév végén. Édesanyjával és édesapjával élnek boldog, kiegyensúlyozott családként, ő a szülők szeme-fénye.

Verában buzog a bizonyítási vágy, a tanulni akarás, imádattal néz fel szüleire, rajong legjobb barátnőjéért, Sáráért. Vera el sem tudja képzelni, hogy mindez másképp legyen…

Ám sem Vera, sem a környezete nem számol azzal a két alattomos kórsággal, mik egyszerre támadják meg az ártatlan gyermekeket, már-már kézen fogva járnak, az egyik a másiknak kiváltója. S mint a forgószél, úgy söprik ki a gyermekekből a szülők által kemény munkával beléjük nevelt szabályokat, jómodort, felelősségtudatot.
Eme két kórságnak nagyon hétköznapi neve van, szinte minden nap beléjük botlunk. Ezek a Kamaszkor és az Első Szerelem.

Mikor  Vera először találkozik a lengyel fiúval, Józeffel, megroggyan a térde ( ez már az Első Szerelem tünete). Azonnal belehabarodik a fiúba, és ártatlan románc alakul ki a két fiatal között egy véletlen balesetnek köszönhetően. Vera előtt kitárul egy új világ…

Gondolatait lefoglalja a fiú, gyomrában állandóan ott motoszkál a ,, szomorú izgulás” (ez az Első Szerelem szintén tipikus tünete), ami eddig fontos volt, most értelmét vesztette.
Hangulata folyamatosan változik (a Kamaszkor első tünete), amin nem segít az se, hogy Sári nem akar többé a barátja lenni, árulónak tartja ( mivelhogy, Sári szintén gyengéd érzelmeket táplál Józef iránt, akit viszont csak Vera érdekel).
Ha mindez nem lenne elég, Sári bosszúból egy Vera elől jól rejtegetett családi titkot használ fegyverül, amivel végképp sikerül kihúznia a talajt a lány lába alól.
Vera érzi a zűrzavart, és nem tetszik neki, ezért próbál visszamenekülni régi, megszokott kis életébe. Mindent megtesz, hogy úgy legyen minden, mint azelőtt, de minél jobban próbálkozik, annál inkább visszájukra fordulnak a dolgok.

Szülei egyre feszültebbek, büntetésekkel próbálják kordában tartani azt a lényt, aki beköltözött az ő Verájuk testébe. De semmi nem használ, a Kamaszkor nevű kórság bekebelezi az egész családot ( Igen, a Kamaszkor nevű kórság kihatással van a szülők idegrendszerére is, ellenszer napjainkig nincs rá).
Mindennek tetejében ott az a féltve őrzött titok, ami csak arra vár, hogy végre napvilágra kerüljön, végleg a feje tetejére állítva ezzel Vera és családja életét…

Grecsó Krisztián Aegon díjas író nem írt még olyan művet, mit el ne kapkodtak volna azonnal a könyvesboltok polcairól. Vera című műve azért különleges, mert az író először ,, bújik egy tinédzser lány bőrébe”, hitelesen ábrázolva a kamaszkor nehézségeit, az első szerelem mindent elsöprő erejét, a család fontos szerepét.
A regény rámutat nem utolsósorban arra, mennyire fontos békét kötnünk a múltunkkal és elfogadni azt a dolgot, mihez nem ér fel a világon semmi más: a szeretetet.




Jó olvasást kívánok!
Cica olvas

2019. január 26., szombat

Charlie Higson:
The Enemy - Felnőttek nélkül





A könyv címét elolvasva, arra számítottam, hogy A Legyek Ura modern változatát tartom a kezemben. S noha mindkét regénynek azonos a kiindulópontja - a magukra maradt gyermekek a felnőttek segítsége nélkül próbálnak meg boldogulni -, Higson története merőben más vizekre evez, mint William Golding kalsszikussá vált regénye.


A könyv elején megtudjuk, hogy minden 14 év feletti személy különös fertőzés áldozatává vált, s vagy meghaltak, vagy pedig öntudatlan, zombiszerű lényekké váltak. Az életben maradt gyerekek kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve próbálják meg túlélni a fertőzött felnőttek támadásait. Ugyanis, noha a felnőttek elveszítettek valódi énjüket, ők is küzdenek az életben maradásért, s ennek érdekében - s a friss hús reményében - rátámadnak a gyerekekre. Ilyen körülmények között tölti az életet az Arran és Maxie által vezetett kis csapat is, akik egy elhagyatott londoni áruházban rendezték be kis társadalmukat. A kis csoport csak azért hagyja el az áruház biztonságot jelentő falait, hogy megpróbáljanak élelmet szerezni. Azonban ezek az eltávozások nem veszélytelenek, hiszen ilyenkor többször is szembekerülnek a felnőttekkel, s noha sokat legyőztek közülük, a gyerekek közül is többen életüket veszítették a harcokban.

Egy napon egy rejtélyes, idegen fiú, Jester érkezik az áruházba, aki különös hírek hozója: elmondása szerint a Buckingham-palotában is él egy kis közösség, akiknek azonban kellemesebb életkörülményeket sikerült létrehozniuk vezetőjük, David King segítségével. A jól őrzött palota sokkal biztonságosabb, kevesebb felnőtt lézeng a környékén, ráadásul az ott élő gyerekek az élelemnek sincsenek szűkében, ugyanis gazdálkodásból tartják fent magukat. Rövid tanácskozást követően Arran és társai felkerekednek, hogy csatlakozzanak a palotában élő közösséghez. Útközben néhány társukat elveszítik, ugyanakkor a hozzájuk csatlakozó gyerekek személyében új barátokra is szert tesznek. Mindeközben nyomon követhetjük a bátor Sam kalandjait is, aki szinte az egész regény során csöbörből vödörbe kerül.

Noha a regényben zombiszerű lények személyesítik meg az ellenséget, mégsem csak azoknak ajánljuk a könyveket, akik a horror iránt rajonganak. A kötet az első oldaltól az utolsóig fenntartja az olvasó érdeklődését, s egy percig sem hagyja lankadni a figyelmünket, hiszen újabb és újabb váratlan fordulatokat rejteget. Azonban nem csak a harcok teszik izgalmassá az olvasást, hanem megismerhetjük azt is, hogy hogyan próbálnak meg boldogulni a gyerekek egy felnőttek nélküli világban, s megfigyelhetjük a társadalom újjáépítésére tett kísérletüket is.

A könyv lapjain bejárhatjuk a kihalt London utcáit. A külvárosi áruházból elindulva elkísérhetjük a szereplőket a valaha nyüzsgő bevásárlóutcába, az Oxford Streetre, bejárhatjuk a Green és a St. James Parkok ösvényeit, megtekinthetjük a City felhőkarcolóit, átléphetjük a Buckingham-palota kapuját, s még a hatalmas Tower várba is eljuthatunk.

Kellemes olvasást kívánok.

Szerző: Bookman